Jane Goodall,a majmok védője
2005.01.27. 09:12
"Hetven évének küszöbén Jane Goodall továbbra is évi 300 napot utazik és tevékenykedik az állatok védelmében. Az angol zoológusnő egészen fiatalon vált híressé..."
Jane Goodall, a majmok védője
Hetven évének küszöbén Jane Goodall továbbra is évi 300 napot utazik és tevékenykedik az állatok védelmében. Az angol zoológusnő egészen fiatalon vált híressé a tanzániai csimpánzokon végzett megfigyelései kapcsán azzal, hogy felfedezte: az állatok képesek munkaeszközök készítésére.
A 80-as években kezdett aktivistaként dolgozni és azóta is folyamatosan fellép az ellen, hogy a fejlődés nevében kiírtsanak egyes állatfajokat. Nem véletlen, hogy ő kapta meg a tudományos kutatás Asturias Hercege-díjat, amiért "kutatásaival lehetővé tette a csimpánzok és az emberi magatartás, kultúra gyökereinek mélyebb megismerését". A díj 23 éves fennállása óta ez az első alkalom, hogy zoológusra esett a választás.
"Nagy megtiszteltetés e számomra - mondta a sajtónak az angliai Bornemouthban - a spanyol királlyal is beszélgettem már a bikákról. Az állatoknak is vannak érzelmeik, meg kell látni a dolgokat az ő nézőpontjukból is. Egyébként minden országban van ok a bírálatra az állatokkal való bánásmód miatt."
Goodall állatszeretete gyermekkorában kezdődött, amikor a Tarzant ésa Dzsungel könyvét olvasta. "Elhatároztam, hogy Afrikában fogok élni az állatok között és írni fogok róluk. Ez volt az álmom. Mindenki nevetett rajtam, kivéve anyámat. Ő azt mondta: Ha akarsz valamit és keményen dolgozol, legyőzöd az akadályokat, mindig megtalálod az utat, hogy elérd a célod - Ez az üzenetem a fiataloknak."
"Az emberben és a csimpánzban sok hasonló személyiségjegy van - magyarázta - Ugyanazok az érzelemtípusok, értelmi képesség, amelyek lehetővé teszik, hogy olyan dolgokat csináljanak, mint az emberek. El kell fogadnunk, hogy nem mi vagyunk azegyedüliek a Földön, akiknek személyiségük és érzelmeik vannak. Mégsem élhetünk együtt. Mert ki tudja, miért,ők is, mintmi, lehetnek kiszámíthatatlanok és nagyon agresszívek. Védik területüket, ugyanakkor elfoglalják a szomszédét. Nekik is két arcuk van: egy brutális és agresszív, és egy kedves, szelíd. A vadonban szeretnek élni, szabadon, szeretnek sokat mozogni, utazni, kiválasztani a kedvenc gyümölcsöt. Ha velünk élnének, nagyon mesterséges életük lenne. Vannak, akik csimpánzot tartanak társállatként. Ezt nem lenne szabad.
Goodall nem hiszi, hogy a bennszülöttek csimpánzhús-fogyasztása fenyegetné a fajta fennmaradását. "A helyiek harmóniában élnek a dzsungellel. Fenyegetést azok a vállalkozások jelentik, amelyek 100 kilométeres utakat építenek a dzsungelben, leölik a csimpánzokat, felfüstölik a húsukat és kamionokkal szállítják el a városba, ahol sok pénzt adnak érte."
A zoológusnő aktivizmusa nem korlátozódik az állatvilágra: "Most írok egy könyvet arról, hogy mi történik a világban jelenleg, szeptember 11 és az iraki háború között. Azt hiszem, hogy ez a háború még nagyobb terrorizmust fog kiváltani. A kezdetét már látjuk."
The Jane Goodall Institute
|