A szervezők minél szélesebb kör számára szeretnék érthetővé és érzékelhetővé tenni azokat a gondokat, melyek erdeink helyzetével és jövőjével kapcsolatosak. A programban résztvevő iskolák részére ingyenesen biztosítanak egy ún. információs csomagot (plakátok, tájékoztatók, szórólapok), továbbá pólókat, matricákat. A benevező iskola neve felkerül az Erdők Hete rendezvény honlapjára is, ahol további érdekességekről, fontos tudnivalókról lehet tájékozódni.

Amennyiben az Önök iskolája szívesen részt venne a programban, kérjük jelezze ezt az alábbi e-mail címen: iroda@vedegylet.hu

Az erdőkről általában
A szárazföldi növénytakaró legösszetettebb megjelenési formája az erdő. Az erdők alapvető szerepet játszanak a bioszféra globális folyamataiban éppúgy, mint a helyi környezeti viszonyok kialakításában. Bonyolultságuknál fogva óriási mennyiségű növény- és állatfaj élőhelyeként szolgálnak, miközben számos szolgáltatással járulnak hozzá az emberi társadalom jólétéhez és biztonságához is. Az erdők szén-dioxid megkötő képességüknél fogva, megkerülhetetlenül fontos szerepet játszanak van a földi légkör összetételének, és így a globális klíma kialakításában. Az erdős területek emellett hozzájárulnak a helyi mikroklíma kialakulásához, vízvisszatartó kapacitásuk révén óvják a hegyoldalakat az eróziótól, és kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes vízjárást biztosítanak azokon a folyókon, melyek vízgyűjtőterületén elhelyezkednek. Az erdők összetett közösségeinek biológiai sokfélesége a földi élővilág gazdagságának jelentős részét rejti magába. Egyes becslések szerint a szárazföldön található növény- és állatfajok több mint fele a különböző erdőkben honos. A társadalom számára az erdő nem pusztán faanyagot szolgáltat, hanem számos egyéb erdei termékkel (gyümölcsök, gombák, vadállomány, gyógynövények, stb.), valamint olyan közvetett szolgáltatásokkal is hozzájárul az azt hasznosító közösségek jólétéhez, mint a tiszta levegő, a turisztikai és szabadidős hasznosítás, a zajvédelem, stb. Ezen, az elmúlt évtizedekben mind nagyobbra értékelt funkciók jelentős részének megfelelő működéséhez azonban folyamatos erdőborítás, és minél kevésbé háborgatott erdőállomány szükséges.

A hazai erdőkről
Az első ezredforduló előtt a becslések szerint a mai Magyarország területének körülbelül 85%-át borították különböző típusú erdők. Ezek nagy része a fakitermelés, a mezőgazdasági termőterületek kialakítása, valamint a folyamszabályozások és az Alföld jelentős részének ebből fakadó szárazodása révén eltűnt. Összességében az ország felszínének jelenlegi erdőborítottsága 18,4%, ami messze alatta marad potenciális erdősültségnek. Ez az erdőterület korántsem egyenletesen oszlik meg, alapvetően a középhegységi tájakon koncentrálódik, miközben az alföldi területeken a korábban uralkodó, kárpát-medencei jellegzetességnek tekinthető erdőtársulások (erdőssztyepp, homoki tölgyes, stb.) néhány folttól eltekintve a mezőgazdasági művelésbe vonás áldozataivá váltak. Az erdők jelentős része ráadásul nem őshonos fajokból (akácosok, nemesnyarasok, telepített fenyvesek) áll, és gyakorlatilag a teljes terület az intenzív erdőgazdálkodás nyomait viseli.

Az ország erdőterületein belül az emberi közreműködéssel létrehozott erdők aránya Anglia után Magyarországon a legnagyobb a világon. Az ország területének nem több, mint 7,5%-án találhatók természetes eredetű erdők, a többi kultúrerdő illetve faültetvény. A magyar erdők kb. 20%-a védett valamilyen formában, a védett területeken is folyik azonban erdőgazdálkodás. Az erdészeti művelés az erdőterületek nagy részén tarvágással zajlik Exportra több fa kerül, mint amennyit importál az ország. Jelenleg növekszik a kitermelt faanyag mennyisége, melynek egy része "megújuló erőforrásként" az ország rossz hatásfokkal működő erőműveibe kerül tűzifaként.

Az erdőgazdálkodásról
Az erdőgazdálkodás célja az erdőterületek kezelése abból a célból, hogy az erdők az emberi társadalom számára hasznos produktumokat és szolgáltatásokat nyújtsanak. Hagyományosan az erdők feladata elsősorban a szükséges faanyag biztosítása volt. Mára az erdők feladata és társadalmi megítélése jelentős átalakuláson ment keresztül, és a fakitermelés helyett mindinkább előtérbe kerültek a közjóléti és természetmegőrzési szolgáltatások. Az erdőgazdálkodásnak napjainkban tehát elsősorban ezen feladatok ellátását kellene szem előtt tartani. Ehelyett tevékenységük továbbra is elsősorban a fakitermelésre koncentrálódik Magyarországon - miközben szerte a világban terjednek azok az erdőművelési módszerek, melyek a természetes folyamatokat imitálva, folyamatos erdőborítás mellett biztosítják a szükséges faanyagot úgy, hogy közben a többi funkciót is magas szinten képesek ellátni. Ilyen módszer például a Nyugat-Európában széles körben sikerrel alkalmazott Pro Silva technika, vagy a hagyományos paraszti erdőművelést felelevenítő szálaló vágásos erdőgazdálkodás.

Veszélyek
A hazai erdőkre jelenleg a legnagyobb veszélyt a védett erdőterületeken is folyó intenzív erdőgazdálkodás jelenti, ami különösen abból a szempontból figyelemre méltó, hogy a védett erdők esetében az erdőgazdálkodó többnyire állami tulajdonú erdőgazdaság, amellyel szemben az állami természetvédelmi hatóság nem képes kellő eréllyel fellépni. Figyelembe véve, hogy erdeink "határhelyzetben", a klimatikus erdőöv peremén helyezkednek el, a magyar erdőállomány jelentős része különösön érzékeny a globális klímaváltozás, és a Kárpát-medencében valószínűsíthető felmelegedés hatásaira is. A hatás mérséklése csak kíméletes erdőművelés mellett képzelhető el. Országunk nagy területein továbbra is idegenhonos fafajokból álló ültetvényeket terveznek telepíteni, melyek helyén akár igazi erdő is lehetne. Az észak-amerikai eredetű akác, zöld juhar vagy a kelet-ázsiai bálványfa a hazai erdőkben terjedni képes, "önerőből" átalakítja azokat.
Különösen a nagyvárosok közelében az erdőket erőteljes turisztikai terhelés is éri. Bár a kijelölt turistautakon kirándulók nem jelentenek számottevő veszélyt az erdőkre, az elszórt hulladék már nem pusztán esztétikai romlást idéz elő. Ennél is nagyobb gond olyan, mindinkább divatossá váló és terjedő hobbik megjelenése, mint az erdei cross-motorozás és a speciális terepjárművekkel (ún. quadokkal) vagy egyszerű terepjárókkal való erdei "túrázás". Szintén a települések közelében válhat súlyos gonddá az illegális hulladéklerakás, vagy a motorizáció olyan áldásos következményei, mint az autómosás, a fáradt olaj kiengedése, stb. Végül, egyes leszakadó térségekben komoly problémát jelent az illegális fakitermelés, a fatolvajlás, mely helyenként olyan mértékű, hogy érzékelhetően hozzájárul az erdők pusztulásához.